2010. június 28., hétfő

A lila póni ló

Ez a nap nagyon jó volt. Valahogy kiegyensúlyozottabb volt Lilla bár fogalmam sincs miért.
Délelőtt Ringatón voltunk, ami őszig már az utolsó volt, így a jó kis hétfő délelőtti programunk megszűnik :(
Amúgy nagy volt a zsivaj ezen az utolsón Erzsi el is fáradt a végére.
Azután harang csodálás hazafelé és bevásárló túra, majd Encivel és Zsombival egy kellemes dinnyézés és beszélgetés a teraszon.
Dani szétszedte az összes kerti növényt és minden áron kavicsot akart a szájába tömködni, de nagyon jól érezte magát. Lilla szintúgy aki inkább elvonult a szobába és először egy ugatni és sétálni tudó kutyával játszott, majd ismét a lovak bűvöletébe került és még hazajönni is alig akart. 

Amúgy Enciék játszóterére különösen szeret jönni mióta két póni is lakik a homokozóban (bár kissé viharvert állapotban)egy nagy rózsaszínű és egy kicsi fehér. Míg ott vagyunk semmi pénzért le nem tenné őket.
Nem maradtunk sokáig az ebéd és délutáni alvás miatt, ami nagyjából rendben zajlott. Ebéd után sikerült mindkét gyerkőcöt elaltatnom, bár némi csúszással.
Ebéd után játszótérre mentünk (mese helyett-én győztem :) ) és a mézes madzag az volt, hogy szerzünk egy dömpert amivel tud játszani Lilla a homokozóban. Hát a dömper félúton átalakult egy lila, ráadásul csillámosan csillogó pacivá és egy hozzá tartozó rózsaszín ruhás tündér babává. Az én lányom nem nagyon szokott követelőzni a boltban most sem tette, de elég határozottan közölte, hogy ő inkább olyat szeretne. Én meg azt hiszem nem voltam túl erős, olyan szépen kérte és így két elvemmel is ütközésbe kerülve (nem veszünk ajándékot csak úgy-bár a dömper is kérdéses és főleg nem lila pónit) megvettem a lovat.
Hát azt az örömöt amíg hozta végig az utcán és végig játszott és mindenkinek megmutatta, hogy neki milyen szép csillogós lovacskája van nem nagyon tudom szavakkal leírni.
Azt hiszem megérte. Anno végül én is csak megkaptam a barbie babát pedig a mamának sem tetszett...hát én is így jártam.

Nincsenek megjegyzések: