Nyugodt keddi napnak indult a tegnapi. Szokás szerint itthonról dolgoztam, délután már meg volt szervezve a Zumba órámhoz vezető egyenes út. Amúgy pedig semmi különös nem történt, egészen délután 3-ig, amikor is elmentem mosdóba és azt láttam, hogy vérzek egy kicsit.
Enyhén szólva is pánikba estem, mivel az eddigi két terhességem során ilyet még nem éltem át.
Felhívtam az orvosom, ő azt javasolta másnap menjek hozzá be és megnéz. Aztán sikerült kiderítenem, hogy kedden este is dolgozik, így még aznap mentünk. Peti vitt, a két gyerek velünk, mondanom sem kell nagyon boldogok voltak, de hát a lelki nyugalmamhoz nagyon kellett hogy tudja Lencsi babával minden rendben van.
Az orvos megvizsgált és közöltem hogy hát igen ahogy gondolta ez egy kis hematóma, de a baba jól van és nyugodjak meg nem lesz semmi gond.
Persze semmi sport, ne nagyon rohangáljak, főleg ne emeljek és a házaséletet is felejtsem el jó időre.
Ezen kívül még igyak magnéziumot minden nap.
Ettől többet nem sikerült belőle kiszednem. Persze a modern kismama nem bír nyugodni és naná, hogy interneten is megnézi, hogy akkor most mi fán is terem az a hematóma.
Hát lehet nem kellett volna. A méhlepény részleges illetve teljes leválásán át volt ott minden.
Aztán végül találtam egy egész jó cikket, persze angolul, ami leírta, hogy pontosan mit is jelent a hematóma azaz vérömleny, hogy nem én tettem olyat amitől kialakult volna és ahogy a második harmadba lépve nagy bajt nem okozhat, főleg, ha nem túl nagy.
Aztán ma reggel a szülésznőmmel is beszéltem és ő is megerősített, hogy nem lesz semmi gond, csak most pár hétig inkább feküdjek töbnyire, így a főnökömmel gyorsan közöltem is, hogy előre nem látható ideig nem nagyon fog látni az irodában.
Egy pillanatra pánikba esett, de aztán megnyugodott, hogy ez nem fog azzal együtt járni, hogy nem is dolgozom.
Hát így állunk most és remélem a legjobbakat.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése