Egy idő után az ember biztos nem emlékezik meg minden egyes hónapban gyermeke születésének napjáról, de most még azért így van, bár már kevésbé jelentősek e fordulónapok, mint az egyéves kort megelőző időszakban.
De lányom 13 hónapos lett a mai napon.
Eme jeles napon szinte az egész napot Jázminnal és Bogival töltöttük. Bogi és Lilla ismét lelkesen üdvözölték egymást. Konkrétan Bogi megint röhögőgörcsöt kapott..gondolom ilyenkor az jár a fejében, hogy hogy lehet ennyire röhejesen kevés haja ennek a csajnak :)
Mindenesetre nagyon örültek egymásnak aztán meg mindenen összevesztek és ment a nagy civakodás, püfölés és huzavona.
Alvás az nem sikerült túl jól, tőle nem megszokott módon csak 40 percet aludt a babakocsiban, aminek következtében igen nyűgös volt már délután és semmiképpen nem akart elengedni és a bébiszitterrel Tündivel maradni.
Szerencsére Tündi igen talpraesetten megoldja a dolgokat és amikor már kissé kétségbeesve visszalépnék az ajtón ő gyorsan kituszkol egy minden rendben lesz kijelentéssel és rámcsukja az ajtót. Még jó, mert szerintem párszor már visszafordultam volna.
Mondjuk ezúttal elmondása szerint volt földön elterülős hiszti, amin ő meglepődött mivel ezt még Ő nem látta tőle. Viszont remekül kezelte a helyzetet pont úgy, ahogy mi szoktuk: nem vett róla tudomást.
Open remek volt, Benkóczy szokásos megnyugtató magabiztosságával. Most már csak csinálni kellene az elméleti gondolkodás helyett. A "túlzott mártírkodás, de ez mennyire rengeteg meló" és "az inkább majd holnap" még mindig erősebb. Persze hangsúlyozom ezt csak az én nevemben írom. Mindenesetre hazafelé egy jót beszélgettünk az én hercegemmel az érzéseinkről, mert azok vannak bőven :).
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése