Végül tündérnek öltözött hosszú hezitálás után. Nehezen tudta eldönteni, hogy cica, ló vagy tündér legyen, de a tündér győzött.
Gondolom az is nagy szerepet játszott ebben, hogy a legjobb barátnője Zsófi is tündérnek öltözött.
Azért készültek jó képek, néhány szülő jóvoltából, akik hősiesen az ajtóból örökítették meg az eseményeket reggel. Köszi Erika és Mariann és persze köszönet Móni néninek is.
Az Alma együttes is meglátogatta őket és állítólag nagyon élvezték.
Délután (mivel a doktornéni azt mondta másra nézve nem komolyabb Dani baja, mint egy normál taknyosság) Danit bevittem az oviba. Bár kicsit félve, hogy nehogy elkapjon valamit. Adtam rá tök jelmezt is. Hát nagyon édes volt.
Hihetetlenül élvezte az ovis nyüzsgést és teljesen meg volt sértődve, amikor indulni kellett.
Azért Lillának is volt egy nagy húzása. Mivel én is ott voltam, direkt rosszalkodott és nézte, hogy Móni néni hogyan reagál. Persze Móni néni rászólt, meg én is. Viszont kicsit cinkosan összenevettünk, hogy ezt most csak azért csinálja mert én is itt vagyok. Lilla ezen felbuzdulva, hogy mi mosolygunk nem tudom miért, de oda ment Móni nénihez és megrúgta a lábát. (persze nem nagyon, de nem az a lényeg) Én teljesen elképedtem. Természetesen Móni néni leszidta, ő meg sírt, hogy anya kell. Akkor még én is közöltem vele, hogy anya nem menti meg, mert ez nagyon csúnya dolog volt.
Végül nagy nehezen bocsánatot kért (különben haza mentünk volna azonnal). Nagyon bántott a dolog, mert Lilla nem szokott verekedni, így még otthon is megbeszéltük a dolgot szép nyugodtan és azt hiszem megértette.
A kis tündér és a tököcske
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése