A héten háromszor voltunk, hogy kicsit gyorsítsuk a beszoktatást és ott tudjam hagyni másfél órára, míg az Erikával angolozok.
Kedden mentünk én azt hittem ott leszek vele végig, de mivel annyira jól érezte magát és nem keresett, elküldtek egy órára. Mikor visszaértem semmi probléma nem volt. Kicsit bújósabb volt, azonnal fel kérte magát az ölembe és átkarolta a nyakamat és azokkal a husis kis karjaival kicsit erősebben ölelt meg, mint szokott. Meg pár percig nem engedte, hogy letegyem, de lényegében nem sírt sem amikor elmentem, sem amikor érte mentem.
Szépen odaül a többiekhez és próbál velük játszani. Bogi és Ildikó nagyon szeretik (ők az óvónénik).
Szerdán elmentem másfél 2 órára és pénteken is. Semmi probléma nem volt. Hát igyekszem nem elbízni magam.
Szerintem még olyan kicsi és ez annyira kevés idő, hogy még nem jelent gondot. Gondolom majd, ha ott kell hagynom egész napra.
Amúgy nem CSANA marad örökre szerintem. Megpróbálunk bölcsibe is jelentkezni és megnézzük milyen. Már ha sikerül felvételt nyerni. Egyenlőre csak a 11. kerületi székhelyű IBM-től tudok szándék nyilatkozatot szerezni és hivatalosan nem vagyunk ide bejelentkezve. Ez még lehet összejöhet ideiglenesre.
Apropó angol. Pont kapóra jött, hogy Zsófi anyukája Erika angolul akar tanulni és nyelvvizsgára készül. Ahogy beszélgettünk kiderült, hogy angol tanár vagyok és megkérdezte elvállalnám e. Ezt még ősszel megbeszéltük. Így jó, mert részben Dani családi napközijét ki tudom gazdálkodni. Nem mellesleg szellemileg is feltölt és helyre rázódik az angol szókincsem nyelvtanom, minden mire dolgozni megyek. (nem mintha rossz lenne, csak nem használtam aktívan egy ideje) Élvezem nagyon.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése