Egy hét eltéréssel volt két teljesen különböző hangulatú hajmosásunk. Igazából nem tudom, hogy az első miért sikerült olyanra, amilyenre. A lényeg, hogy lehetséges, hogy előzetes informálásra van szüksége a lánynak, hogy fel tudjon készülni a nagy megmérettetésre és akkor el is mondja, hogy ne csináljam. Amúgy csak üvölt.
Hát ebből is lett a baj.
Első eset:
Elkezdi Peti mosni a haját, Lilla elkezd visítani. Aztán még jobban és még jobban. Peti teljesen higgadtan próbál magyarázni neki. Még jobban visít. Olyan hangerővel, hogy Dani is rettenetesen megijed és ő is visítva üvölteni kezd. Ekkor jövök én, hogy majd én. Sikertelenül. További két perc teli torokból visítás után elfogyott a türelmem. Elkezdtem vele kiabálni és kb 3x borítottam egy teli vödör vizet a fejére és nem túl kedvesen kiráncigáltam a kádból és megszárítottam a haját. (ekkor már csak hüppögni mert) hát nem vagyok rá büszke, de így történt. Aztán persze fél óra múlva kibékültünk.
Következő héten némi fenntartással kezdtem neki a hajmosási folyamatnak, de előtte már délután szóltam neki. Azt nem mondom, hogy mosolygott, de nem visítva ordított. És szólt, hogy csak a kezemmel mossam le. Segített hátra dőlni, hogy könnyebb legyen lemosni. Szólt, ha nem tetszett neki, hogy a szemébe ment a víz és töröljem le. Közreműködött.
Remélem ez megoldódott és a kulcs az, hogy előre szólunk és többet az első esetes fenti közjáték nem fordul majd elő.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése