Nem szeretek negatív lenni, de mit ne mondjak a budapesti közlekedés egyáltalán nem, vagy csak nagyon minimálisan van arra felkészülve, hogy az ember kicsi gyerekekkel utazzon egyedül.
Azért is szánok ennek egy teljes bejegyzést, mert tele van a hócipőm. Ilyenkor is csak arra döbbenek rá, hogy jó volt nekem Szigetszentmiklóson azzal a minimális pesti bejárással, amire szükség volt. Persze, ha ember dolgozik, kicsit bonyolultabb a képlet, de isten mentsen a BKV-tól, a reggeli rohanás helyett köszönöm szépen, de inkább autó és dugulok kicsit.
Hol is kezdjem, a buszok többsége nem alacsony padlós, hogy csak rátolom a babakocsit. Jobb esetben csak kicsit van megemelve, rosszabb esetben régi busz és 3-4 meredek lépcső. Ugye fel kell játszani a babakocsit és a lent toporzékoló 3 évest is, akinek a lépcsők megmászása nem okoz már gondot, de a busz első lépcsőfoka is olyan magasan van, hogy nem tud fellépni.
A leszállás meg hab a tortán. Jó esetben van olyan kedves utas, aki segít (nagyon pozitív tapasztalataim vannak, mert ez viszont sokszor előfordul). Ha nincs az már izgalmas. Általában leteszem a babakocsit és aztán a Lillát. Az izgalmas az, amikor a folyamat közepén megszólal a csengő. Akármelyik gyereket is tettem le előbb, azért ilyenkor elgondolkozok, hogy mi járhat a buszsofőr fejében. Van egy Super gyerekem, aki 1 illetve 3 évesen önállóan közlekedik a busszal, szülői kíséret nélkül, az előbbi ráadásul saját magát tolja a babakocsiban.
A legrémesebb buszos történetünk az volt, mikor a sofőr olyan hirtelen kanyarodott, hogy a lefékezett babakocsi berepült a lépcső lejáróba (régi busz) a fiammal együtt. Szerencsére manónak semmi baja nem lett, de azóta tényleg egy másodpercre sem engedem el a babakocsit.
Metró
Tömör gyönyör. Ötezer lépcső fel és le. 12 kg gyerek + 5 a babakocsi, plusz terelgetni a másikat. Jobb, mint a kondi terem. Ez alól csak kevés hely képez kivételt a kék vonalon. Néhány helyen van egy fel vagy le (de szigorúan csak az egyik) mozgólépcső beiktatva könnyítésnek. A Gyöngyösi utcánál, Dózsa György útnál és a Lehel téren részben rámpán is fel lehet tolni a babakocsit. Ja és a Nyugatinál van mozgólépcső.
Villamos
Hasonló a helyzet, mint a busszal. Kevés fel és leszálló idő, meredek lépcsők. Legalább külön ajtó van, ahol fel lehet szállni, de azért nagyobb babakocsival itt se próbálkozzon az ember.
Hát mi ennyi fajta járgánnyal szoktunk közlekedni. Azért még régről van a HÉV hát fel meg leszállni arra sem semmi, de legalább a hosszú út alatt kipiheni az ember.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése