Hát ez a hétvége kissé nyűgösre sikerült nekem is és Daninak is. Lilla egész jól tartotta magát és igyekezett kompenzálni a mi nyafkaságunkat.
Ott kezdődött, hogy nekem megjött péntek este és másnapra minden bajom volt. Hisztis, nyűgös voltam. Szerettem volna, ha mindenki békén hagy és e helyett negyed 7kor kellett kelnem és mindkettőnek hol ez kellett hol az kellett, de teljesen szolgáltban kellett állnom. Szombaton nem is tudom mit csináltunk úgy elment az idő. Délelőtt lementünk játszótérre, aztán gyors kaja készítés és alvás, Petit meg elküldtem edzeni. Délután meg tartottam a frontot és este elmentem Szilvivel színházba.
A vasárnap Dani szempontjából elég nyűgösre sikerült, persze ma már fény derült rá, hogy a fog volt az oka, de semmi nem volt jó és este kb fél 11ig ordított, mire sikerült elaltatnom. Persze ha kiengedtem az ágyból viszonylag jól elvolt, de látszott rajta, hogy fáradt.
Sajnos az a nap volt amikor semmi nem jött be és sírva kellett altatnom. Ami nála annyi, hogy sír sír sír és elalszik. Normál esetben nem sír este, ha kijövök, vagy csak épp egy picit és már alszik is.
Most sokat sírt és még az sem sokat segített, hogy mindig bementem hozzá megvigasztalni. Mást nem igen tehettem, mert se ölben, se sehogyan nem volt jó. Ha meg leraktam a szivacsra, felpattant és rohant az ajtón dörömbölni és elkezdett sírni, hogy ki akar menni.
A hétvége testvéri "szeretet" szempontjából is extrán jól sikerült, ugyanis állandóan nyúzták egymást. Persze Dani csak fennhangon sírt, ha valami nem tetszett neki (és azért nem volt mindig igaza) Lilla meg csak szimplán vonyított, hogy Dani neee, hagyjál, menj innen, nem szeretlek...jajj elfáradtam.
A hétvége legszebb pillanata, Dani meglátott egy zacskó almát majd bőszen mutogatva kiabálni kezdett, hogy ama ama. Azóta sem hallottuk tőle még ezt a csoda műsorszámot :D
Ez a harmadik értelmes szó a nyamnyam (enni, ennivaló) és a tá tá (pá pá) után.
Még annyi említésre méltó történt, hogy sikeresen megúsztunk egy fosós hányós járványt. Ugyanis szombaton mentünk volna Editékhez, de a délutáni programom miatt áttettük vasárnapra. Akkor meg ő hívott reggel, hogy Fanni végig hányta az éjszakát. Hát ezt nem lehetett volna előre látni....előző nap semmi bajuk nem volt még. Még szerencse, hogy így alakult és remélem ők is gyorsan meggyógyulnak.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése