2011. június 26., vasárnap

A hétvége tanúlságai

Volt egy pár ezen a hétvégén.

Először is:
A kevesebb az több.
Szombaton kimentünk a gyerek szigetre, de azt hiszem egyik gyerekem sem érezte igazán jól magát. Mondjuk az oda és visszaút kellmes volt, mert bringával mentünk. Ami a szervezést illeti az nagyon tetszett, hogy volt külön őrzött kerékpár parkoló.
Viszont a gyerekeknek túl nagy volt a tömeg. Dani nem igazán tudott sétálni, mert féltünk, hogy elveszik a tömegben. Lilla kissé kedvtelen volt, pedig nagyon szeretett volna menni. A végén meg csak az volt a lényeg, hogy a lovas körhintára ráüljön és együnk egy fagyit, amit azért otthon is meg lehet tenni egy fagyizóban.
Délután lementünk a ház udvarára, hát azt hiszem ott sokkal jobban szórakoztak. Lilla hintázott és csúszdázott. Dani meg homokozott és labdázott.
Az ilyen zsúfolt programokat egy ideig elnapoljuk.

Másodszor:
A hisztit tényleg FIGYELMEN kívül kell hagyni.
Úgy tűnik a veszekedés is reakció a hisztire. Bár míg Lilla kisebb volt, annyira felzaklatta magát, hogy egyszerűbb volt megnyugtatni. Viszont most betelt a pohár, hogy hiába veszekszünk vele, hiába kell gondolkozni mennie a szobájába mégis hisztizik. Most erőt vettünk magunkon és beküldtük a szobájába, de tényleg nem reagáltunk rá. Azt hiszem mindenkinek jót tett. Én nem lettem ideges, mert nem kezdtünk el harcolni egymással és végül a csaj is egyedül megnyugodott.

Harmadszor:
Néha kell, hogy ketté váljon a család.
Lillának szüksége van a velem kettesben töltött időre. Szüksége van rá, hogy olyan dolgokat csináljunk, amit Danival együtt nem tudunk. A vasárnap délelőtt erről szólt. Peti elvitte Danit sóbarlnagba, mi pedig együtt készítettünk ebédet. Elmentünk a boltba, Lilla bicóval jött, aztán segített elpakolni a hűtőbe, aztán segített mosogatni, cukkinit darabolni baba késsel, fűszerezni az ételt. Egyszóval remekül szórakoztunk. Olyan volt, mint egy kis kezes bárány. Ebéd után még matricáztunk és délutáni meseolvasás után nem kellett különösebben biztatni, hogy lefeküdjünk kicsit pihenni.

Remélem a továbbiakban is sikeresen tudjuk alkalmazni, amit tanultunk.

Nincsenek megjegyzések: